3. Hogyan lehet tankönyvek nélkül tanítani, tanulni?

Úgy, hogy a diákok maguk készítik el a tankönyveiket, az úgynevezett epochafüzetet. Nagyon jól tudjuk, hogy minél több érzékszerven keresztül érkezik hozzánk az információ, annál többre emlékezünk. A tanulók meghallgatják az élőszóval átadott új tananyagot, amelyet lejegyzetelnek, művészien ábrázolnak, közösen megfogalmaznak, esetleg eljátszanak. Úgy kell figyelniük és a füzetüket olyan részletességgel elkészíteniük, hogy az alkalmas legyen a tanulásra, mintha tankönyv lenne. Ezt a füzetet saját maga írja és illusztrálja, a saját ízlésére formálja – könnyen belátható, hogy ez sokkal érdekesebb, izgalmasabb folyamat és feladat, mint egy fekete-fehér írott szöveg bemagolása. Ez nem csak a tanulónak, de a tanárnak is kihívás, hiszen napról napra kell összeállítania és átadnia a kívánt ismeretanyagot. Előnye, hogy minden pillanatban rugalmasan változtatható az adott osztályközösség képességeihez, az egyéni érdeklődéshez és igényekhez is.

Vélemény, hozzászólás?