Gimnázium

Gimnázium

Alappillérek és lényeges elemek

2017. november 2.

Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek lenniük kellene,  akkor segítjük őket azzá válni, akivé válni képesek.”

(Johann Wolfgang von Goethe)

A gimnázium tantervének két alappillére

  • az ifjak gondolkodásának, érzésvilágának és akaraterejének továbbra is egységben és harmóniában történő fejlesztése
  • az EGÉSZ ember nevelése – az életből való tanulás és a munkára való nevelés előtérbe helyezése

Ezért a tanulmányok során továbbra is egységet képeznek a közismereti tárgyak, a művészeti tárgyak, valamint a „kétkezi tevékenységet” jelentő tárgyak (pl. kézművesség, kézimunka). Az életből történő közvetlen tapasztalatszerzést és a munkára való közvetlen nevelést szolgálják a különböző gyakorlatok: mezőgazdasági, természetvédelmi, szociális és ipari gyakorlat.

Mindemellett intézményünk kiemelt hangsúlyt fektet a nyelvtanulásra, a diákok heti 5 órában tanulják az angol és 3 órában a francia nyelvet.

A Waldorf Gimnázium lényeges elemei

Tudományos nevelés

A tudományos nevelés a világ és jelenségeinek sokrétű megfigyelésével, élményszerű tapasztalatszerzéssel, kísérletezéssel kezdődik, majd a gondolkodási képesség fokozatos fejlődésével a tiszta, morális ítéletalkotáshoz ér el.

Elképzeléseink szerint hosszú távon a gimnázium az érdeklődő fiatalok számára az utolsó években egy olyan kutatóhellyé válhat, ahol egyénileg vagy csoportosan a diákok saját kutatómunkát is végezhetnek. Kiemelten kezeljük a matematika és a természettudományok tanítását, mint az objektív ítéletalkotáshoz vezető út lényeges elemeit.

Művészeti nevelés

A gimnáziumi éveket is végigkíséri a zene, a képzőművészetek (rajz-festés, plasztika, szobrászat), a mozgásművészetek (euritmia és Bothmer-gimnasztika), a művészettörténet és a dráma. A rendezvények közül kiemelkedik a 11.osztályos zenei szólóest, ahol minden egyes diák szólót énekel a színpadon, valamint a 12. osztályos drámaelőadás és euritmia bemutató. A Waldorf-évek lezárásaként pedig egy művészeti tanulmányúton vesznek részt a diákok.

Munkára történő nevelés vagy akarati nevelés

A kézművesség-kézimunka területén igyekszünk minél változatosabb kínálatot nyújtani. Jelenleg asztalosság, bőrművességgel, kosárfonás, szabás-varrás, szövés és könyvkötés szerepel a helyi tantervünkben. Ezeken a területeken valódi munkafeladatot adunk a diákoknak, hogy megélhessék: munkájuknak van értelme, az általuk készített munkadarabok hasznosak a világban (pl. bútorokat készítenek az iskola számára).

Idegen nyelvek tanítása

A gimnáziumban két idegen nyelvet tanítunk. Az angol nyelv kötelező, míg a jelentkezéskor másik nyelvként a haladó francia és a kezdő német között választhatnak a diákok. A jó képességű és szorgalmas diákok az iskolai keretek között a 13. osztály végére az angol nyelvből az emelt szintű, míg a másik nyelvből a közép szintű érettségiig jutnak el. Az idegen nyelv tanulását igyekszünk külföldi kapcsolatokkal is motiválni.

Tantárgyak integrációja

A tanítás során arra törekszünk, hogy a mesterségesen tantárgyakra szabdalt tananyagot a lehető legjobban integráljuk, hiszen a világban azok egy kerek egészként, egységként vannak jelen. Így állandóan kapcsolódási pontokat keresünk a különböző tantárgyak között, különösen a természettudományok területén, de akár a természet- és a humán tudományok között is. Terveink között szerepel olyan témaprojektek lebonyolítása, amely egy-egy adott téma körül szerveződik, és ezáltal az egyes tantárgyak a téma köré rendeződve teljesen összemosódhatnak.

12. osztályos éves munka („Waldorf-érettségi”)

A Waldorf-tanterv egy 12. osztályos éves munkával zárul. Ennek keretében a fiatal egy saját maga által választott témában, a tanévben végzett folyamatos munkával egy „tudományos” dolgozatot állít össze, valamint ahhoz kapcsolódóan valamilyen művészi vagy gyakorlati munkát készít. A írásmű alapján nyilvános, szabad előadásban bemutatja a választott témát és válaszol a felmerülő kérdésekre (hasonlóan egy főiskolai-egyetemi diplomavédéshez).

Valódi életismeret szerzés

Ebben az életkorban a fiataloknak már egyre inkább a való életben megmerítkezve kell igazi életismerethez, élettapasztalathoz jutniuk. Ezért arra törekszünk, hogy minél több időt töltsenek a diákok az iskola falain kívüli tevékenységgel. Ezt a célt szolgálják elsődlegesen a különböző gyakorlatok: a biodinamikus mezőgazdasági gyakorlat, az erdészeti gyakorlat, az
ipari gyakorlat és a szociális gyakorlat. Ezek során a fiatalok valódi munkahelyeken – pl. biodinamikus farmon, ipari üzemben, fogyatékkal élők szociális intézményében – dolgoznak, amely a munkára történő nevelést is nagyban erősíti. Emellett pedig célunk, hogy a tanórák szerves részeként is minél több, a szakmájában hiteles, külső szakembert (pl. gazdasági szakembereket) hívjunk be az oktatásba.

Önállóságra történő nevelés

A diákok minden tantárgyban rendszeresen – akár egyénileg, akár csoportosan – önálló feladatokat kapnak. A legtöbb esetben csak a feladat kerete szabott, és ezt a keretet saját maguk a saját érdeklődésüknek és kreativitásuknak megfelelően tölthetik ki tartalommal. Így mindenkinek lehetősége van arra, hogy a saját kezdeményezését kibontakoztassa és bemutassa osztálytársainak.

Kommunikációs képességek fejlesztése

Nagy hangsúlyt fektetünk a verbális kommunikációs képességek fejlesztésére és ápolására. Eleve sokat beszélgetünk az órákon, míg az önálló munkák bemutatásához kapcsolódó rendszeres kiselőadások a beszédkészségen túl egy magabiztos előadói készséget is kialakítanak. A drámaelőadások közvetlenül ápolják a nyelvi készségeket. Itt szeretnénk megemlíteni az informatika tanítás fontosságát, amelynek keretében a legkorszerűbb technikai ismereteken túl az infó-kommunikációs eszközök rohamos fejlődéséből és elterjedéséből fakadó emberi-morális kérdésekkel is foglalkozunk.

Külföldi kapcsolatok

Iskolánk széleskörű külföldi kapcsolatok kiépítésére törekszik. A célunk az, hogy – elsősorban a 11. vagy a 12. osztályban – minden osztály legalább egyszer részt vehessen egy külföldi osztállyal együtt megvalósított programban. Emellett egyéni lehetőségeket is igyekszünk kínálni, mint pl. annak a lehetőségét, hogy valaki külföldön teljesítse a szociális gyakorlatát. Ezek a lehetőségek értelemszerűen mind a kommunikációs készségek fejlesztését, mind az idegen nyelvtudás erősítését, mind az önállóságra való nevelést, mind a valódi életismeret-szerzést segítik.

Mit kérünk a családoktól?

2017. november 1.

A családoktól szoros nevelői együttműködést kérünk, amelynek része:

  • a kamaszok életkori sajátosságainak megismerésére való törekvés
  • a saját gyermekre való folyamatos és tudatos odafigyelés
  • a havi gyakoriságú szülői esteken történő részvétel
  • a felső tagozatos programokon való jelenlét
  • a Waldorf-pedagógia alapelveinek tudatos elfogadása
  • törekvés az otthoni nevelési elveknek és kereteknek az iskolai nevelési elvekkel és keretekkel történő összehangolására

A kamaszkorral egy minőségében is új és kihívásokkal teli korszak kezdődik az ifjú életében, és a sikeres nevelés érdekében minden erőnkkel kölcsönösen és egymást segítve azon kell lennünk, hogy megértsük az ifjú lelkében zajló változásokat.

Mivel a Waldorf-iskolák nem állami iskolák, ezért fenntartásukhoz szükség van a családok havi rendszerességű anyagi támogatására, természetbeni adományaira, kétkezi munkájára (pl. takarítás, udvarrendezés), és szükség esetén a saját szakmájukból fakadó szakmai segítségnyújtására is.

Jelentkezés és a felvételi folyamat

2017. november 1.

A Fehérlófia Waldorf Iskola gimnáziumába (felső tagozatára) a megfelelő jelentkezési lap kitöltésével, az ahhoz kért mellékletek elkészítésével, és azoknak az intézménybe személyesen vagy postai vagy elektronikus úton történő eljuttatásával lehet jelentkezni.

Jelentkezési lap, valamint a felvételi folyamat leírása elérhető az iskola irodájában vagy az online dokumentumtárban.

Új családok érdeklődése esetén célszerűnek tartjuk, ha a jelentkezést előzetes beszélgetés(ek) előzi(k) meg, amely(ek) során a szülők és a fiatal is meggyőződhet arról, hogy valóban minket szeretnének választani.

Szociális hármas tagozódás

2017. november 1.

Gyógyír csupán az, ha az egész közösség az egyes ember lelkének tükrében képződik, s az egyes ember lelkének ereje hat a közösségben.

(Rudolf Steiner)

Az antropozófia ideája szerint a Waldorf-iskolák szervezeti felépítésüket és működési rendjüket illetően a szociális hármas tagozódás megvalósítására törekszenek. Össztársadalmi szinten a szociális hármas tagozódás eszméje azt jelenti, hogy a társadalom három fő területe, a szellemi-kulturális szféra, a szociális-jogi szféra és a gazdasági szféra egymással összehangoltan, kölcsönös bizalom alapján, de egymástól függetlenül, egymásnak nem alárendelten működnek. A szellemi-kulturális szféra alapeszméje a szabadság, a szociális-jogi szféra alapeszméje az egyenlőség, míg a gazdasági szféra alapeszméje a testvériség.

Rudolf Steiner – első pillanatra talán meglepő módon – a Waldorf-iskola elsődleges feladatának ezen szociális szerveződés megvalósítását jelölte meg. Véleménye ugyanis az volt, hogy a társadalom egészséges működése csakis a szellemi szféra, és benne az óvodai-iskolai nevelés felszabadításával lesz lehetséges. Egy óvoda vagy iskola esetében a szociális hármas tagozódás eszméje e szerint azt jelenti, hogy az intézmény szabad, szellemi elképzeléseinek megvalósulását a jogi és a gazdasági területek kiszolgálóként segítik.

Közösségi oldalról az óvoda és az iskola működésének kiemelkedően fontos ideája a testvériség, amely az arra való törekvést jelenti, hogy az egyes családok nem azonos, hanem anyagi lehetőségüktől függő mértékben járulnak hozzá az intézmény működtetéséhez. A szülők, valamint jogi személyként a fenntartó viselik a közös felelősségét annak, hogy anyagi okok miatt egy gyermek se maradjon ki az iskolából. Intézményünkben e téren egy eléggé egyedi, családi támogatási rendszert működtetünk. Minden család szabad elhatározásból és az intézménybe járó gyermekeik számától függetlenül tesz havi rendszerességű felajánlást az intézmény támogatására.

A Waldorf-közösségek egy erős, jövőbe mutató szociális impulzust hordoznak. Az általuk alapított intézmény működtetésén túl a közösségépítés, azon belül az önismeretre való törekvés és az önnevelés, és ezáltal az egyéni lelki-szellemi fejlődés lehetőségének is színterei.