Óvoda

Óvoda

A mi óvodánk

Óvodánkban, a benne kialakított életünk minden részletével, az óvodáskorú gyerekek sajátos életformáját, egészséges fejlődését kívánjuk szolgálni.

A Waldorf-pedagógia iránymutatásai szerint tudatosan alakítjuk tárgyi környezetünket, mindennapi tevékenységeink körét és ritmusát,valamint ünnepeinket. Ily módon egy „nagycsalád” életét követve, a gyerekekkel együtt végezzük a „házunk”körül adódó teendőket. Törekszünk rá, hogy minden gesztusunkkal, testi és lelki mozdulatunkkal utánzásra méltó példát nyújtsunk a körülöttünk lévő gyermekeknek, s egyúttal lehetőséget az együttműködésre, a jókedvű közös munkavégzésre. Ezzel növelve érzelmi biztonságukat, kompetenciaérzésüket, erősítve énképüket, mely a boldog, játékkal teli, önfeledt gyermekkor záloga. Mindezek megvalósításában partnerként tekintünk óvodánk szülőire. Céljainkat velük közös egységben fogalmazzuk meg és törekszünk végrehajtani. Pedagógiai tudásunkkal és tapasztalatainkkal a szülői esteken, kézműves és munka-délutánokon, közös ünnepeken, de személyes beszélgetéseken is segíteni és szolgálni kívánjuk a családok otthoni életét, harmóniáját, tiszteletben tartva egyéni életvitelüket. Az iskolával – egy intézmény lévén – napi kapcsolat kialakítására törekszünk, több találkozási ponton is. A pedagógusok közös konferencia munkát végeznek, és szorosan együttműködve alakítják ki az óvoda-iskola közötti átmenet követelményeit és lépcsőfokait. A szülők, mint a fenntartó egyesület tagjai és támogatói közös felelősséget viselnek az óvoda és az iskola fenntartásáért, működtetéséért.


Pedagógiai alapelvek

A Waldorf-pedagógiáról, nevelési alapgondolatairól általánosan itt, míg kicsit mélyebben pedig itt olvashat.


Óvodapedagógusaink

Pedagógusaink: Justh Anita óvónő és óvodavezető, Balázs Patrícia óvónő, Horváth Viktória óvónő,
Pálffy Krisztina dajka


Jelentkezés az óvodába

Tájékoztatjuk a kedves érdeklődőket, hogy a 2021/22-es tanévre egyetlenegy szabad hely lesz óvodánkban. Szeretnénk, ha a jelentkezők számára mihamarabb kiderülhetne, hogy ki nyert felvételt csoportunkba, ezért a jelentkezési lapok leadási határideje idén: 2021. február 15. 

A jelentkezési lapokról óvónőink sok fontos információt szereznek a gyermekekről, ezért kérjük a szülőket, hogy közösen és megfontoltan, a kérdéseknél elidőzve töltsék ki.

A jelentkezési lapok leadhatók elektronikusan vagy postai úton (Balatonalmádi 8220, Ady E. u. 27.)
Ezután személyes felvételi beszélgetés keretében ismerkedünk meg a jelentkező családokkal.

A felvételről választ a szülők 2020. március 15-ig kapnak.

Az óvodai jelentkezési lap a dokumentumtárból tölthető le.

A határidőig jelentkezőkkel az óvodavezető telefonon veszi fel a kapcsolatot a felvételi beszélgetés időpontjának egyeztetése végett.
Nagyon köszönjük a bizalmat és a sok érdeklődést! Középtávú terveink között szerepel második óvodai csoportunk elindítása.
Ezért az érdeklődésüket fenntartók számára tavasszal – amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi – szeretnénk találkozót szervezni óvodánkba, hogy a lehetőségekről beszélgethessünk!
A pontos részletekről majd itt, honlapunkon tájékozódhatnak!
Minden jót kívánva,
Justh Anita, óvodavezető


Élet az óvodában

Az óvodai élet megszervezésének elvei: ritmusok az óvodánkban

A kisgyerek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf-óvodapedagógia ezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. Általában három év telik el az óvoda kezdete és az óvodáskor vége között. Elfogadott tény a vegyes életkorú csoportban, hogy minden gyerek máshol tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. Az óvodapedagógusból sugárzó felfogásból biztatást érezhet mindenki a maga számára arra, hogy mindenhez van elég idő, és mindennek eljön az ideje.

A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik át a gyerekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszainak végén a beteljesülést.

A nap ritmusát itt, amíg a heti ritmust pedig itt érhetik el.



Ajánlott irodalom / olvasnivaló felnőtteknek

Író Cím
Plattner, Elisabeth A nevelés mindennapi művészete
Goebel – Glöckner Nagy gyermekkalauz
Henning Köhler Rossz gyerekek pedig nincsenek
Vekerdy Tamás minden műve
Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor

Ünnepeink

Ünnepeink ritmusa – éves ritmus

Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák.

(Megtapasztalják, hogy a tél után újra kibújnak a virágok, visszajönnek a fecskék, gólyák és ősszel mindez újra eltűnik. Mindenben átélik elemi és jelképes szinten a vallásos ünnepek érzelmi sorrendjét is, megjelennek az élet nagy állomásai: születés, halál, feltámadás – mindez kimondatlanul.)

Egy-egy ünnepen a mindennapi élmények tudatosan kiválasztva töltenek be egy kijelölt helyet és formát s ezzel majd újra visszahatnak a hétköznapokra.

Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert.

A természet szüntelen körforgásban, az évszakok váltakozásában –tavaszi újulásban, nyári fényben, őszi érettségben, téli álomban – éli ritmusát. Mindez a ki- és belégzés ritmusát követi és megszabja az ember életét, munkáját. A Waldorf-pedagógia felfogása szerint alvás és ébrenlét, nyár és tél, a ki- és belégzés hasonló, egymást imitáló ritmusok, melyeknek az ember lényére gyakorolt hatását nemhagyhatjuk figyelmen kívül a nevelés folyamatában sem.

    • A tavasz és a nyár: kitágulás – kilélegzés, a megnyilvánulás és keletkező élet évszaka. A Föld ereje megmutatkozik: a rügyfakadás, növekedés, virágzásidőszakát éljük.
    • Az ősz – tél, ellenkező előjelű: befelé fordulás, koncentráció, a Föld ereje is, így a növények is visszahúzódnak.

Óvodánkban ünneptől-ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban próbálunk élni, óvodapedagógus és gyerek. Születésnapokon és az év ünnepein nemcsak személyes élményt élhet meg a gyerek, hanem sokkal többet: a „közösen emberit”.

Az ünnepek megformálását, bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyományokhoz kapcsolódó „természetvallásos” megértésből, részben – a mi kultúránkban –keresztény szokásokból, s az ezeket átélhetővé tevő „kép”-ekből állnak.

Mivel a gyerek koránál fogva még nem értheti meg közvetlenül az ünnepek belső tartalmát, ezért az óvodapedagógus felelőssége ezeket a tartalmakat érzékekkel felfogható, átélhető formába önteni számára. Az ünnepek megjelenítése minden évben új személyes viszonyt kíván az óvónőtől az ünnepek időt álló tartalmával és a jelképekkel. Ezekkel a jelképekkel, (melyeket közvetlenül él át és ért a gyerek) akarja körül venni őt a hétköznapi életben.

Ezen a módon tudja az ünnepek mindenkori jelen-idejűségét a maga számára élővé, a gyerek számára átélhetővé tenni, az évszakokhoz, a természethez, a hagyományokhoz új kapcsolatot teremteni.

Havonta egy illetve két ünnep tartalmával találkoznak a gyerekek: