Óvoda

Óvoda

A mi óvodánk

Óvodánkban, a benne kialakított életünk minden részletével, az óvodáskorú gyerekek sajátos életformáját, egészséges fejlődését kívánjuk szolgálni.

A Waldorf-pedagógia iránymutatásai szerint tudatosan alakítjuk tárgyi környezetünket, mindennapi tevékenységeink körét és ritmusát,valamint ünnepeinket. Ily módon egy „nagycsalád” életét követve, a gyerekekkel együtt végezzük a „házunk”körül adódó teendőket. Törekszünk rá, hogy minden gesztusunkkal, testi és lelki mozdulatunkkal utánzásra méltó példát nyújtsunk a körülöttünk lévő gyermekeknek, s egyúttal lehetőséget az együttműködésre, a jókedvű közös munkavégzésre. Ezzel növelve érzelmi biztonságukat, kompetenciaérzésüket, erősítve énképüket, mely a boldog, játékkal teli, önfeledt gyermekkor záloga. Mindezek megvalósításában partnerként tekintünk óvodánk szülőire. Céljainkat velük közös egységben fogalmazzuk meg és törekszünk végrehajtani. Pedagógiai tudásunkkal és tapasztalatainkkal a szülői esteken, kézműves és munka-délutánokon, közös ünnepeken, de személyes beszélgetéseken is segíteni és szolgálni kívánjuk a családok otthoni életét, harmóniáját, tiszteletben tartva egyéni életvitelüket. Az iskolával – egy intézmény lévén – napi kapcsolat kialakítására törekszünk, több találkozási ponton is. A pedagógusok közös konferencia munkát végeznek, és szorosan együttműködve alakítják ki az óvoda-iskola közötti átmenet követelményeit és lépcsőfokait. A szülők, mint a fenntartó egyesület tagjai és támogatói közös felelősséget viselnek az óvoda és az iskola fenntartásáért, működtetéséért.


Pedagógiai alapelvek

A Waldorf-pedagógiáról, nevelési alapgondolatairól általánosan itt, míg kicsit mélyebben pedig itt olvashat.


Óvodapedagógusaink

Pedagógusaink: Justh Anita óvónő és óvodavezető, Balázs Patrícia óvónő, Horváth Viktória óvónő,
Pálffy Krisztina dajka


Jelentkezés az óvodába

Szeretnénk lehetőséget biztosítani érdeklődők számára is az óvodához való kapcsolódásra. Ajánljuk „Az élet az óvodánkban” című előadást és beszélgetést, a Waldorf pedagógiai elvekről, azok működéséről, megvalósulásáról az óvodai mindennapokban. Aki egyetért működési elveinkkel és a Waldorf pedagógia útmutatásával, érdeklődhet az óvodapedagógusoknál. A jelentkezési lapokról óvónőink sok fontos információt szereznek a gyermekekről, ezért kérjük a szülőket, hogy közösen és megfontoltan, a kérdéseknél elidőzve töltsék ki.

A jelentkezési lapok leadhatók személyesen vagy postai úton (Balatonalmádi 8220, Ady E. u. 27.), a beérkezés határideje: 2020. március 5.
Ezután személyes felvételi beszélgetés keretében ismerkedünk meg a jelentkező családokkal.

A felvételről választ a szülők 2020. április 10-ig kapnak, ami ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.

Az óvodai jelentkezési lap innen tölthető le.


Élet az óvodában

Az óvodai élet megszervezésének elvei: ritmusok az óvodánkban

A kisgyerek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf-óvodapedagógia ezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. Általában három év telik el az óvoda kezdete és az óvodáskor vége között. Elfogadott tény a vegyes életkorú csoportban, hogy minden gyerek máshol tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. Az óvodapedagógusból sugárzó felfogásból biztatást érezhet mindenki a maga számára arra, hogy mindenhez van elég idő, és mindennek eljön az ideje.

A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik át a gyerekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszainak végén a beteljesülést.

A nap ritmusát itt, amíg a heti ritmust pedig itt érhetik el.



Ajánlott irodalom / olvasnivaló felnőtteknek

Író Cím
Plattner, Elisabeth A nevelés mindennapi művészete
Goebel – Glöckner Nagy gyermekkalauz
Henning Köhler Rossz gyerekek pedig nincsenek
Vekerdy Tamás minden műve
Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor

Ünnepeink

Ünnepeink ritmusa – éves ritmus

Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák.

(Megtapasztalják, hogy a tél után újra kibújnak a virágok, visszajönnek a fecskék, gólyák és ősszel mindez újra eltűnik. Mindenben átélik elemi és jelképes szinten a vallásos ünnepek érzelmi sorrendjét is, megjelennek az élet nagy állomásai: születés, halál, feltámadás – mindez kimondatlanul.)

Egy-egy ünnepen a mindennapi élmények tudatosan kiválasztva töltenek be egy kijelölt helyet és formát s ezzel majd újra visszahatnak a hétköznapokra.

Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert.

A természet szüntelen körforgásban, az évszakok váltakozásában –tavaszi újulásban, nyári fényben, őszi érettségben, téli álomban – éli ritmusát. Mindez a ki- és belégzés ritmusát követi és megszabja az ember életét, munkáját. A Waldorf-pedagógia felfogása szerint alvás és ébrenlét, nyár és tél, a ki- és belégzés hasonló, egymást imitáló ritmusok, melyeknek az ember lényére gyakorolt hatását nemhagyhatjuk figyelmen kívül a nevelés folyamatában sem.

    • A tavasz és a nyár: kitágulás – kilélegzés, a megnyilvánulás és keletkező élet évszaka. A Föld ereje megmutatkozik: a rügyfakadás, növekedés, virágzásidőszakát éljük.
    • Az ősz – tél, ellenkező előjelű: befelé fordulás, koncentráció, a Föld ereje is, így a növények is visszahúzódnak.

Óvodánkban ünneptől-ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban próbálunk élni, óvodapedagógus és gyerek. Születésnapokon és az év ünnepein nemcsak személyes élményt élhet meg a gyerek, hanem sokkal többet: a „közösen emberit”.

Az ünnepek megformálását, bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyományokhoz kapcsolódó „természetvallásos” megértésből, részben – a mi kultúránkban –keresztény szokásokból, s az ezeket átélhetővé tevő „kép”-ekből állnak.

Mivel a gyerek koránál fogva még nem értheti meg közvetlenül az ünnepek belső tartalmát, ezért az óvodapedagógus felelőssége ezeket a tartalmakat érzékekkel felfogható, átélhető formába önteni számára. Az ünnepek megjelenítése minden évben új személyes viszonyt kíván az óvónőtől az ünnepek időt álló tartalmával és a jelképekkel. Ezekkel a jelképekkel, (melyeket közvetlenül él át és ért a gyerek) akarja körül venni őt a hétköznapi életben.

Ezen a módon tudja az ünnepek mindenkori jelen-idejűségét a maga számára élővé, a gyerek számára átélhetővé tenni, az évszakokhoz, a természethez, a hagyományokhoz új kapcsolatot teremteni.

Havonta egy illetve két ünnep tartalmával találkoznak a gyerekek: