Ebben a tanévben óriási veszteség ért bennünket. Czellerné Daróczi Éva kertművelő tanár társam 2022. október 2-án hazaköltözött a szellemi világba és onnan segíti, támogatja nagy – közös álmunkat. Nagyon igyekeztem helytállni ebben a nehéz helyzetben és mindazt tovább szőni, melyet együtt alkottunk. A szeptembert kerttervezői feladatokkal kezdtük. Visszautaztunk az időben a történelem fonalán és betekintettünk a különböző korok kertészeti, növényismereti, gazdasági és építészeti tudományába. Majd megérkezvén a konkrét feladatunkhoz papírt és ceruzát, krétát, ecsetet ragadva megterveztük a kert “bejárata” körüli részt. “Eljátszottuk”, hogy van egy megrendelőnk, rátekintettünk, hogy milyen eszközeink, természeti lehetőségeink (napos, szeles helyek felmérése, talaj minősége, növények kiválasztása…), anyagi forrásaink vannak és nekiálltunk a feladatnak. Majd az ötödik osztályosok mindenkori hagymás növényei is ezen a területen kaphattak helyet. Almát szedtünk, befőztük és aszaltuk, majd fogyasztottuk a természet ajándékát. Az iskolakerti tevékenységünket szerszámismeretettel, talajvizsgálattal és gyomlálással kezdtük, kinek – kinek az életkori sajátossága szerint. A kigazolt területeket szalmával mulcsoztuk, megbeszélve, hogy mit, miért teszünk. Veteményezésre is sor került, a zöldségek világában barangoltunk, növénytársításokat tanulva. Ami beérett, abból szívesen falatoztunk. A gyógy – és fűszernövényes kertünkből gyűjtögettünk és sorra megtanultuk, hogy mennyi féle gyógyhatás létezik egy ilyen “parányi” szegmensen. A sokak által írtásra ítélt pitypanggal külön foglalkoztunk. A Szent Mihály – napi preparátumot és a komposztoltó preparátumot is megkapta a terület. A tavaszi kvarclisztpreparátum kipermetezése sem maradhatott el pünkösdkor. Különösen a komposztoltó preparátum volt szenzációs tapasztalás a gyerekeknek, hiszen szemmel látható a folyamat, melyet a természet erői végeznek.
Voltak akik újonnan ismerkedtek Maria Thun féle Vetési naptárral. Az külön öröm számomra, mikor egy – egy diák érdeklődését sikerül úgy felkelteni, hogy családi ajándékká válik a tanult időszak után a naptár. Csírázási kísérletekkel foglalkoztunk. A mezőtől az asztalig címmel gazdálkodási formákról tanultunk, hogyan lesz élelmiszer egyetlen magocskából, majd 7 héten át Rudolf Steiner szemlélet módja alapján finomságokat főztünk a gabonákból. Erdőt jártunk és különböző megfigyeléseket végeztünk. Terméseket gyűjtöttünk az adventi ünnepre (ami sajnos elmaradt). Projektmunkáink voltak a fenntarthatóság/klímaválság témakörében, de elsősorban azt vizsgáltuk, hogy egyén szintjén mit tehetünk. Sok jó gondolat született, melyet tettek is követtek. Idén már nagyon vártuk a csibéket, akik önhibánkon kívül nem érkeztek meg erre a tanévre, pedig rengeteget dolgoztunk a kerítéssel, tyúkólat meszeltünk és szalmáztunk. Előkészítettük az itatójukat, etetőjüket és árnyékolót terveztünk, hogy szeptembertől még méltóbb helyük legyen. Paradicsomokat, paprikákat palántáztunk, melyeknek bevételét a kert fejlesztésére fordítjuk. Levendulavásárt is hirdettünk, az ebből befolyt összegből újabb kerítés elemet tudtunk vásárolni. Sokat tanultunk a Méhek életéről, tevékenységük fontosságáról. Újabb méhlegelőt alakítottunk ki. A költészet napját természeti versekkel, egyéni költeményekkel ünnepeltük az iskolakertben.
Ajándékkal készültünk anyák napjára. Különböző vetőmagokat választottak a gyerekek, méhlegelő kialakítására, “kertdoktori” magok, egynyári – évelő virágmagok és paradicsom palánták kerültek díszes csomágolásba, majd a családi kertbe. Tanultunk a gyümölcsfák tavaszi metszéséről, gondozásáról is. A diákok nagy érdeklődéssel kezdtek neki a fák metszésének. Szülői felajánlásból érkezett két nagy méretű virágláda, melyet a diákokkal csiszoltunk, lenolajoztuk, béleltük. Fúrtunk, faragtunk, majd mikor elkészült a “mű”, földet talicskáztunk bele és szintén szülői felajánlásból kapott növényekkel beültettük. A harmadik osztályosok földművelés epochája is az iskolakertben valósul meg. Az ősszel veteményezték el a búzát, melyet hamarosan aratni fognak.